Controlling 1-40, 180-181

A kibernetika a görög ’kübernétész’ = kormányos szóból ered. DEF: a kibernetika egy új komplex tudományos kutatási irányzat, amely a vezérlésnek és a szabályozásnak, továbbá az információ ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának, és felhasználásának törvényszerűségét kutatja élő szervezetekben, gépekben, vagy a kettő kombinációjában. A menedzsmentkontroll pedig a tervezéshez, irányításhoz ad segítséget, a vezetőknek szükséges információk szolgáltatásával foglalkozik Mk-ban vannak soft jellemzők: emberi dh, így lehet, hogy a kibernetika beavatkozást javasolna, de a vezetők saját tapasztalataikból tudják, hogy erre nincs szükség

- Piaci kontroll - amit teljesítünk = az elszámoláson van a hangsúly, meghatározható output és teljesítmények; pl a vezető megállapodik az üzletágvezetővel egy bizonyos időszakra rögzített elvárt teljesítményben (decentralizáltság, egyértelmű felelősségi viszonyok és autonómia esetén alkalmazható à Nem mindig hatékony, alapfeltétele az árak kialakíthatósága, és hogy a teljesítmény mérhető legyen - output mérhető és technológia ismert). Eszközei: oSzerződés oKimenet (output) oPénz - Bürokratikus kontroll – amit teszünk = szabályokon, előírásokon, eljárásrendeken alapul; rutinszerű döntéshozatal, erős hierarchia, konformitás jellemzi; eszközei: o Hierarchia oTevékenység oSzabályok - Klánkontroll – ami miatt tesszük = vállalati kultúrán, személyes elkötelezettségen van a hangsúly; eszközei: oKultúra oSzocializáció A három típus együttes jelenléte a „kontrollmix”.

1. Érzékelő vagy szenzorelem: méri, hogy tulajdonképpen mi is történik a kontrollált folyamatban 2. Értékelő elem: meghatározza az esemény jelentőségét azáltal, hogy valamilyen standardhoz, vagy elváráshoz viszonyítja azt, azaz kimondja, hogy minek kellene történnie 3. Beavatkozó vagy visszacsatoló elem: olyan eszköz, amely ha az értékelő elem ennek szükségességét jelzi 4. Kommunikációs hálózat: az érzékelő és az értékelő, valamint az az értékelő és a beavatkozó elem között közvetíti az információkat.

A menedzsmentkontroll (MK) az a folyamat, amelynek során a vezetők a szervezet minden szintjén annak érdekében befolyásolják a szervezet tagjainak magatartását, hogy megvalósítsák a szervezet stratégiáját. A legfőbb kontrolltevékenységek: tervezés, koordináció, kommunikáció (információcsere), értékelés, döntés és befolyásolás.

[Egyszerűbb kontrollfolyamat – termosztát: a termosztát elemei az (1) érzékelő elem, a hőmérő, az (2) értékelő elem, ami az aktuális hőmérsékletet összeveti a szándékolt, elvárt szobabeli hőmérséklettel, a (3) beavatkozó-visszacsatoló elem beindítja a légkondicionálót, a (4) kommunikációs rendszer pedig ami az érzékelő hőmérőtől az értékelőnek, és az értékelőtől pedig a fűtő/hűtőelemnek közvetít infot.] A vezetők által használt kontrollfolyamatok ugyanabból a négy összetevőből állnak, de: (ea1) - a standard nem előre meghatározott, a vezetés eldönti, mit kéne tennie a szervezetnek, összeveti az aktuális eredményeket és a terveket à a szervezetek kontrollfolyamata magában foglalja a tervezést! - a MK nem automatikus: a vezető nem mechanikusan érzékel és értékel, személyesen észleli az információkat és dönt a beavatkozásról - a MK-t több ember végzi, így igényli az egyének közötti koordinációt és a szervezet különböző részeinek harmonikus együttműködését - A beavatkozás szükségességének felismerése és a kívánt eredmény eléréséhez vezető tevékenység meghatározása közötti kapcsolat nem feltétlenül világos. A vezető gondolhatja, hogy a költségek túl magasak, de nem feltétlenül tudja, hogyan tudná csökkenteni azokat. [a MK „fekete doboz”, vagyis ’olyan tevékenység, amelynek pontos természete nem felismerhető’, hiszen nem tudjuk biztosan, mit lép a vezető] a MK sok esetben önkontroll: a vezető a kontrollt gyakorolva saját ítélőképességére támaszkodik, a kontrollt tehát nem külső szabályozóeszköz biztosítja.

- Tervezés – annak meghatározása, hogy a szervezetnek mit kell tennie - Koordináció – a szervezet különböző részei tevékenységének összehangolása - Kommunikáció – információcsere - Értékelés – az információk kiértékelése (az elvárásokhoz képest) - Döntés – arról, mit kell tenni (ha egyáltalán van szükség bármilyen lépésre) - Befolyásolás – az emberek viselkedésének megváltoztatása érdekében

A vezetői számvitel a költség-, teljesítmény-, eredmény- és pénzügyi adatok azonosítását, rögzítését, összevonását illetve felbontását, értelmezését és kommunikálását szolgáló folyamatok rendszere, amely támogatja a vezetők tervezési és irányítási döntéseit. Míg a kontrolling során a vezetők annak érdekében befolyásolják a szervezet tagjainak magatartását, hogy megvalósítsák a szervezet stratégiáját, elérjék a kitűzött eredményt, célt. A számvitelt a kontroller elsődlegesen arra használja, hogy döntési helyzetekben információval lássa el a vezetést. A kettő tehát nem ugyanaz.

A feladatkontroll biztosítja, hogy meghatározott feladatokat hatékonyan és eredményesen valósítsanak meg. - tranzakcióorinentált, vagyis a MK folyamat során meghatározott szabályok szerint végrehajtható egyéni feladatokra irányul - ezen szabályok betartását sokszor emberi jelenlét nélkül ellenőrzi (emberi jelenlét csak akkor szükséges, ha gyakran merülnek fel szokatlan, egymástól különböző események, így nem érdemes kezelésükre programot írni, egyszerűbb az emberi kontroll) - általában tudományos alapokon áll, vagyis elfogadható hibahatárral meg tudjuk mondani, mi az az optimális döntés, amely az elérni kívánt állapotba visszaállítja az ellenőrzés alól kikerült jelenséget. (pl gazdaságos rendelésnagyság)

Feladatkontroll Menedzsmentkontroll tudományos alapokon áll, egyenletekkel leírható összefüggések jellemzik (anyagellátás, gyártástervezés, logisztika sokszor) soha nem szűkíthető le a tudományra, hiszen része a vezetők viselkedése is (egyértelműen nem leírható) egyáltalán nincsen emberi szereplő, vagy vezető és nem vezető között zajlik az együttműködés a MK folyamatában a vezetők más vezetőkkel működnek együtt a hangsúly a szervezeti egységek által végzett feladatokon van, tranzakció-orientált, rövid távú tevékenységek hangsúly a szervezeti egységen van, középtávú tevékenységek pontos, aktualizált adatokat használ (nem túl durva) becsléseket használ, nem szükséges maximális pontosság tervezés és kontroll közül a kontrollfolyamat a hangsúlyosabb tervezés és kontroll egyforma hangsúllyal van jelen

1) Stratégiaalkotás a) Belépés új üzletágakba b) Idegen tőke-saját tőke arányának megváltoztatása 2) MK a) Új termék/márka bevezetése a meglévő termékvonalon belül b) Meglévő telephely bővítése c) K+F részleg kontrollja 3) Feladatkontroll a) Alkalmazottak adatainak nyilvántartása b) Készpénzgazdálkodás

azonnali hozzáférés: hihetetlen mennyiségű adatot lehet küldeni, információt lehet elérni sokcélú kommunikáció: egyes ember/cég tömegeket tud megszólítani költségek nélküli kommunikáció: kisebb költségű, mint egy call-center vagy ügyfélszolg. képek használatának lehetősége: a fogyasztó látja a venni kívánt terméket a hatalom és a kontroll az egyén felé tolódik el: a fogyasztó a „király”, 24 órában, saját igényeinek megfelelően használhatja a webet az üzleti partnerek kapcsolatának változása Hatások a MK-ra: az Internet gondoskodik egy olyan információ-feldolgozó infrastruktúráról, mely könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá tette az információ feldolgozást jobb feltételek az adatok gyűjtésére, tárolására, elemzésére és küldésére saját igényekre szabott felületek

Az üzleti életben a jövedelmezőség (hosszú távú nyereségesség) a legfőbb cél, ezt pedig a legtágabb értelemben egy két hányadosból álló egyenlettel tudjuk kifejezni. ROI = return on investment((bevételek - ktsgek) / bevételek) x (bevételek / befektetett tőke) = ROIárbevételarányos jövedelmezőség x lekötött tőke forgási sebessége = ROI

A profitorientált szervezetek célja a tulajdonosi érték maximalizálása, mely általában a vállalat részvényeinek piaci értékeit jelentette. A szerző szerint azonban vállalati célként érdemesebb a kielégítő nagyságú eredmény elérését kitűzni, ennek pedig két oka van: a „maximalizálás” feltételezi, hogy meghatározható a maximális vállalat által kitermelhető összeg. Ennek előfeltétele lenne, hogy a vállalatvezető képes felismerni az összes választható cselekvési lehetőséget és azok jövedelmezőségét, és képes azonosítani a határköltségeket és a keresleti görbét à egyik sem lehetséges, túl nagy erőfeszítést követelne. bár a tulajdonosi érték növelése az egyik (leg)fontosabb cél, mégsem ez az egyetlen felelőssége a vállalatnak à a legtöbb vezető etikusan akar viselkedni és kötelezettséget érez a részvényeseken kívül a vállalat más érintettjei iránt is (dolgozók, fogyasztók) à Henry Ford: ez végső soron „meglepően nagy előnnyel jár számunkra”.

A stratégiaalkotás az új stratégiák kiválasztásának folyamata, melynek során az erre hivatottak meghatározzák a szervezet céljait és a célok elérését szolgáló legfőbb stratégiákat, utakat. A stratégia tervezés (=hosszú távú tervezés vagy programozás) az a folyamat, amely során vezetőként eldöntjük, hogy a szervezet mely programjait indítjuk el, illetve az erőforrásokból megközelítőleg mekkora mennyiséget rendelünk az egyes programokhoz a következő néhány évben. - stratégiai terv: olyan részletes tervek formális gyűjteménye. melyek azt fogalmazzák meg, miként lehet a kívánt célokhoz eljutni Kapcsolatuk: a stratégiai tervezés a stratégiákat, mint a stratégiaalkotás kimeneteit már adottnak veszi à ennek során már arról döntenek a vezetők, hogy hogyan valósítsák meg a stratégiákat, olyan programokat dolgoznak ki, melyek eredményesen és hatékonyan elérik a célokat. A stratégiaalkotás tehát a mit? kérdésre válaszol, kreatív, innovatív, önálló tevékenység, míg a stratégiai tervezés (hogyan?) általában intézményesül. [A gyakorlatban jelentős az átfedés a kettő között. A stratégiaalkotás előzetesen azoknak a programoknak az előzetes végiggondolását is jelenti egyben, amelyeket a célok megvalósításához alkalmazni szeretnénk. A stratégiai tervezési folyamat során készített tanulmányok pedig jelezhetik, hogy kellene-e módosítani a megalkotott stratégiákon vagy célokon (mert pl. elérhetetlen).]

A stratégiaalkotás a szervezet céljait határozza meg, majd ezek megvalósításához dönt új stratégiákról. A menedzsmentkontroll pedig e stratégiák megvalósításának folyamata. A menedzsmentkontroll azon szervezeti célok megvalósulása érdekében befolyásolja, irányítja a szervezet tagjait, amely irányokat a stratégiaalkotás folyamata tűzött ki. Mk: - az egész szervezet részt vesz benne, erősen irányított, szabályozott Strat alkotás: - csak a felsővezetők vesznek részt benne, és nem teljesen szabályozott, mert reagál a környezet fenyegetéseire, lehetőségeire