Controlling 2013

A kibernetika a görög ’kübernétész’ = kormányos szóból ered. DEF: a kibernetika egy új komplex tudományos kutatási irányzat, amely a vezérlésnek és a szabályozásnak, továbbá az információ ezzel kapcsolatos gyűjtésének, továbbításának, tárolásának, feldolgozásának, és felhasználásának törvényszerűségét kutatja élő szervezetekben, gépekben, vagy a kettő kombinációjában. A menedzsmentkontroll pedig a tervezéshez, irányításhoz ad segítséget, a vezetőknek szükséges információk szolgáltatásával foglalkozik Mk-ban vannak soft jellemzők: emberi dh, így lehet, hogy a kibernetika beavatkozást javasolna, de a vezetők saját tapasztalataikból tudják, hogy erre nincs szükség

3 kontroll tipus = „kontroll-mix” Piaci: amit teljesítünk – Szerződés, kimenet, pénz Az elszámoláson a hangsúly, meghatározható output és teljesitmények, decentralizálható mûködés, egyértelmû felelõsségi viszonyok, autonómia.Nem mindig hatékony, alapfeltétele az árak kialakithatósága, és hogy a teljesitmény mérhetõ legyen ( output mérhetõ és technológia ismert).
Bürokratikus: – amit teszünk – Hierarchia, tevékenység, szabályok Szabályokon a hangsúly, ismeretek a tevékenység részei, rutinszerû döntéshozatal, erõs hierarchia, konformitás. Felt.-e: annak ismerete, hogy mely tevékenységek járulnak hozzá az eredményes mûködéshez, és a teljesitmény mérhetõ legyen.
Klán: – ami miatt tesszük – Kultúra, szocializáció Kultúrán a hangsúly, személyes elkötelezettség

Érzékelő vagy szenzorelem – méri, hogy tulajdonképpen mi is történik a kontrollált folyamatban. - Értékelő elem – meghatározza a történés jelentőségét azáltal, hogy valamilyen standardhoz vagy elváráshoz viszonyítja azt, azaz ahhoz, hogy minek kellene történnie. - Beavatkozó elem – olyan eszköz, amely megváltoztatja a viselkedést, ha az értékelő elem ennek szükségességét jelzi. - Kommunikációs hálózat – az érzékelő és az értékelő, valamint az értékelő és a visszacsatoló elem között közvetíti az információkat.

A menedzsmentkontroll (MK) az a folyamat, amelynek során a vezetők a szervezet minden szintjén annak érdekében befolyásolják a szervezet tagjainak magatartását, hogy megvalósítsák a szervezet stratégiáját. A legfőbb kontrolltevékenységek: tervezés, koordináció, kommunikáció (információcsere), értékelés, döntés és befolyásolás.

A menedzsmentkontroll az a folyamat, amelynek során a vezetők annak érdekében befolyásolják a szervezet tagjainak magatartását, hogy megvalósítsák a szervezet stratégiáját, elérjék a kitűzött eredményt, célt.

- a standard nem előre meghatározott, sokkal inkább egyfajta tudatos tervezés eredménye - a menedzsmentkontroll nem automatikus - igényli az egyének közötti koordinációt; garantálni kell, hogy minden rész harmonikusan együttműködjön a többivel - a beavatkozás szükségességének felismerése és a kívánt eredmény eléréséhez vezető tevékenység meghatározása közötti kapcsolat nem feltétlenül világos. „fekete doboz”: olyan tevékenységek, melynek pontos természete nem megismerhető - sok esetben a menedzsmentkontroll önkontrollt jelent, ez annyit tesz, hogy a kontrollt nem egy külső szabályozóeszköz gyakorolja, hanem a vezető maga, aki saját ítélőképességére támaszkodik

- Tervezés - annak meghatározása, hogy a szervezetnek mit kellene tennie. - Koordináció - a szervezet különböző részei tevékenységének összehangolása. - Kommunikáció - információcsere. - Értékelés - az információk kiértékelése. - Döntés - arról, hogy mit kell tenni (ha egyáltalán szükség van bármilyen lépésre). - Befolyásolás - az emberek viselkedésének megváltoztatása érdekében. A menedzsmentkontroll-rendszerek elemeinek a stratégiai tervezést, az operatív kerettervezést, az erőforrás-elosztást, a teljesítménymérést, az értékelést, a javadalmazást, a felelősségi egységek rendszerét és az elszámolóárazási rendszerét tekintjük.

A feladatkontroll folyamata biztosítja, hogy meghatározott feladatokat hatékonyan és eredményesen valósítsanak meg. A feladatkontroll tranzakcióorientált – ez azt jelenti, hogy a menedzsmentkontroll-folyamat során meghatározott szabályok szerint végrehajtandó egyedi feladatokra irányul.

- Legfontosabb különbség, hogy sok feladatkontroll-rendszer tudományos alapokon áll, míg a menedzsmentkontroll sohasem szűkíthető le a tudományra. - Menedzsmentkontroll során a vezetők vezetőkkel működnek együtt, míg feladatkontroll keretében gyakran vezető és nem-vezető között zajlik az együttműködés, vagy nincs emberi szereplő (teljesen automatizált feladat) - Menedzsmentkontrollban a hangsúly a szervezeti egységeken van, míg a feladatkontrollban a szervezeti egységek által végzett egyes feladatokon. - A menedzsmentkontroll azon vezetők tágan értelmezett tevékenységével foglalkozik, akik a stratégiák által kijelölt általános kereteken belül döntést hoznak a működésről. A feladatkontroll konkrét feladatokhoz kapcsolódik, amelyek elvégzéséhez alig vagy egyáltalán nincs szükség ítélőképességre.

– Alaptevékenységbe fektetett tőke megtérülése
(ROI=(bevételek-költségek)/bevételek x bevételek/befektetett tőke) – az első hányados az árbevétel-arányos jövedelmezőség – a második a lekötött tőke forgási sebessége

– Vállalati célként érdemesebb a kielégítő nagyságú eredmény elérését kitűzni. Ennek két oka is van. 1. Először is a „maximalizálás" feltételezi, hogy meg lehet találni azt a maximális összeget, amelyet a vállalat kitermelhet. Ez nem igaz. 2. Másodszor, bár a tulajdonosi érték optimalizálása kiemelt cél, semmi esetre sem az egyetlen célja a legtöbb szervezetnek. Természetesen az a cég, amelyik nem termel legalább annyi jövedelmet, mint amennyi a tőkeköltsége, az nem jól teszi a dolgát. – A maximalizálás elvetésével nem gondoljuk megkérdőjelezni bizonyos nyilvánvaló elvek érvényességét. Az a tevékenység, amely anélkül csökkenti a költségeket, hogy befolyásolná a többi elemet (például a piaci részesedést), helyénvaló.

A stratégiaalkotás az új stratégiákról szóló döntéseknek, a menedzsmentkontroll pedig ezen stratégiák megvalósításának folyamata. Rendszertervezési szempontból a stratégiaalkotás és a menedzsmentkontroll közötti legfontosabb különbség, hogy a stratégiaalkotás lényegét tekintve nem rendszerszerű tevékenység, döntéseket bármikor lehet hozni. A stratégia elemzése kevés embert érint, a menedzsmentkontroll-folyamat ezzel szemben a szervezet minden szintjén érinti a vezetőket és beosztottakat.  A három közül a stratégiaalkotás a legkevésbé szisztematikus tevékenység, a feladatkontroll a leginkább az, a menedzsmentkontroll pedig a kettő közé esik.  A stratégiaalkotás hosszú távú, a feladatkontroll rövid távú tevékenységekre összpontosít, a menedzsmentkontroll ezen időtávok közé esik.

Vállalati szint: A megfelelő ágazatokban vagyunk jelen? Milyen ágazatokban vagy azon belül milyen szegmenseken belül kellene megjelenni? Hogyan versenyezzen? – Erőforrásokat miként osszák fel? Üzleti egységek szintje: Mi legyen az üzleti egység küldetése? Hogyan versenyezzen az üzleti egység küldetése teljesítésének érdekében? Az adott üzleti egység stratégiája két, egymáshoz kapcsolódó szemponttól függ: (1) a küldetésétől („Melyek az egység általános céljai?") és (2) versenyelőnyeitől („Miként versenyezzen ágazatában az üzleti egység, hogy megvalósítsa küldetését?").

1. Az egyetlen ágazatban tevékenykedő cég egyetlen üzletágban működik. a kapcsolódás mértéke magas, de a diverzifikációé alacsony Pl.: Exxon-Mobil, McDonald’s. 2. A kapcsolódó módon diverzifikált vállalat több ágazatban van jelen, az üzleti egységek pedig profitálnak az alapvető képességek közös tárházából, működési szinergiák által kapcsolódnak egymáshoz. Pl.: Procter & Gamble, Johnson&Johnson
3. A nem kapcsolódó módon diverzifikált vállalatok (konglomerátumok) olyan üzletágakban működnek, amelyek függetlenek egymástól; ilyenkor az üzleti egységek kapcsolata tisztán pénzügyi jellegű. Az üzleti egységek között kevés a működési szinergia. Pl.:Textron, GE

BCG piaci növekedés – relatív piaci részesedés és a GE & McKinsey iparági vonzerő – versenyképesség. BCG – négy kategória: kérdőjelek, sztárok, fejőstehenek, döglött kutyák – kiépítés, fenntartás, szüretelés, kivonulás. GE & McKinsey – nyertesek, vesztesek, profittermelők, átlagos üzletek, kérdőjelek – befektetés/intenzív növekedés, szüretelés/kivonulás, kitermelés/megőrzés, kitermelés/megőrzés, uralás/késleltetés/kivonulás.

Szisztematikus: éves stratégiai tervezési folyamattal, előre meghatározott és rögzített eljárásokkal és időbeosztással.